Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Gábor Jenő keresett alkotó
    Gábor Jenő
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Orbán Dezső (1884-1986)

Életrajz

festő
Győr, 1884. november 26.– Sydney, 1986. október 8.

Budapesten matematikát tanult, 1905-ben már a Műcsarnok, 1906-ban pedig a Nemzeti Szalon kiállításán szerepelt. 1906-ban jutott el először Párizsba, ahol Berény Róbert útmutatása révén Cézanne, Matisse, Van Gogh festészetével ismerkedett meg, leginkább Cézanne hatott rá. 1907-ben tért vissza Budapestre, ahol több modern szemléletű fiatal festővel barátkozott össze, akikből az 1909-es év végén az ő műtermében alakult meg a Keresők Társasága, amely 1911-től kezdve Nyolcak néven szerepelt és állított ki. Már az első, 1909 decemberében rendezett tárlat is áttörést jelentett a magyar festészet történetében a tradicionálisabb felfogástól az avantgárd felé. ~ ebben az időszakban leginkább Cézanne stílusával rokon, hangsúlyozottan plasztikus, monumentális hatású csendéleteket, valamint távolról Matisse-ra utaló aktokat festett. A Nyolcak 1911-es kiállításán nyolc képpel és rajzokkal szerepelt. 1911-1912 között ismét Párizsban volt, Berény műtermében lakott. A balkáni háború miatt hazatért Magyarországra, majd Dalmáciában katonáskodott. 1914-ben részt vett a bécsi Künstlerhausban rendezett magyar kiállításon, majd katonatisztként visszatért Dalmáciába. 1917-ben nyílt első önálló kiállítása a Könyves Kálmán Szalonban, s a Nyolcak szellemében készült képekkel nagy sikert aratott. 1919-ben a Balatonfüreden szervezett művésztelepen oktatott. 1920 után hosszabb utazásokat tett, 1925-1926 között főként Párizsban tartózkodott. Ekkoriban táj- és főként városképeket festett, korábbi plasztikus felfogását feladta, inkább szálkás ecsetkezeléssel, szürke tónusban jelenítette meg az egyes motívumokat. 1931-ben Budapestre visszatérve magániskolát nyitott Atelier néven, ahol alkalmazott grafikát, kerámiát, textil- és divattervezést, valamint fotót tanított kitűnő munkatársaival (Kner Albert, Kozma Lajos, Lesznai Anna, Rónai Dénes és mások). Ekkoriban fogalmazta meg Művészettan-nak nevezett általános művészeti elveit. 1937-ben Az egri katedrális című képét a náci hatalom eltávolította a nürnbergi múzeumból. 1939-ben vándorolt ki családjával együtt Ausztráliába. 1942-ben elindította ottani festőiskoláját, 1943-ban nyílt első önálló kiállítása a sydney-i Notanda Galleryben. Ugyanabban az évben nyitotta meg az Orban Art Studio nevű galériáját, mely igen sikeresen működött, s ahol a művész még 100 éves korában is tanított. 1948-ban a Contemporary Art Society of Australia elnöke lett. Az 50-es években bontakozott ki a korábbiaktól erősen eltérő, lírai absztrakt festői stílusa, amely az amerikai absztrakt expresszionizmussal mutat rokon jegyeket, de alkotásain néha még a korábbi városképeinek dekoratív, kiegyensúlyozott szerkezete is visszatért. 1953-ban az UNESCO ausztráliai képzőművészeti tanácsának vezetője lett. 1957-ben jelent meg Sydneyben első könyve: A Layman’s Guide to Creative Art. 1964-ben Magyarországra látogatott. Szintén 1964-ben, Hozsánna című triptichonjával kapta meg a szakrális művek elismerésére alapított Blake-díjat, amelyet 1971-ben újra megkapott. A 60-as években jutott el Japánba, amely sajátos kultúrájával, de főként a Zen buddhizmus tanaival igen nagy hatást gyakorolt rá. Leegyszerűsödött festői stílusa, a kompozíció legtöbbször csak néhány elemre redukálódott. Legfőbb ihletője a természeti látvány, amelyet szigorúan síkba szorít vissza, finom vonalhálót alakítva ki a felületen. Újabb művészeti könyveket írt, 1974-ben nagy retrospektív kiállítása volt Sydneyben, a Sculpture Centerben. 1975-ben az angol királynőtől az Officer of the British Empire címet nyerte el.

Írásai
A művészetek és Tisza István, Pesti Napló, 1911. április 16.
Művészet és műélvezés, Képzőművészet, 1930
Alkotás és interpretáció, Képzőművészet, 1934
Vita az újító művészetről, Képzőművészet, 1934
A reklám esztétikája, Vasárnap, 1939. december 25.
No eye for pictures, Art in Australia, 1940. augusztus 23.
Creativeness, in: Visual Art, Hemsphere, 1962/ 10.

Egyéni kiállítások
1917 • Könyves Kálmán Szalon, Budapest
1943 • Notanda Gallery, Sydney
1974 • Sculpture Center, Sydney
1975 • 75 éves munkássága, Art Gallery of New South Wales, Sydney
1980 • New South Wales House, London
1984 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
1995 • Orbán Dezső emlékkiállítás
2010 • "Az én múzeumom" – kiállítás Barna Sándor gyűjteményének muzeális értékű darabjaiból
2011 • A Nyolcak

Könyvei
Layman’s Guide to Creative Art, Sydney, 1957
Understanding Art, Sydney, 1968
What is Art All About? Sydney, 1975.

Irodalom
Bölöni Gy.: ~, Auróra, 1911/8., 1911/10.
Bálint A.: Két kiállítás, Nyugat, 1917/9.
Kassák L.: Könyves Kálmán szalonja, MA, 1917/7.
Kolb, E.: Progressive Art. Nine Pictures of Desiderius Orban, Budapest, 1939
Birtles, D.: Desiderius Orban Continental Painter, Present Day Art in Australia, 1945
Baki M.: ~, Művészet, 1964/ 12.
Horváth B.: Adatok ~ életéhez és művészetéhez, Arrabona, 1964/6.
Ogburn, J.: Desiderius Orban, Art in Australia, 1965/5.
Dévényi I.: ~, Látóhatár, 1968/3-4.
Passuth K.: ~, Budapest, 1977
Németh L. (Szerk.): Magyar Művészet 1890-1919, Budapest, 1981
Kassák L.: Egy ember élete, Budapest, 1983.
(Passuth Krisztina)

Lexikális referencia

Magyar: MFGA:452, Művészeti Lexikon:III/613
Külföldi: Benezit:8/27, Thieme-Becker:XXVI/37, Vollmer:3/521